Piacot bővíthet a cégek között együttműködés

A több építőipari vállalatot, köztük a regionális szinten is jelentős HUNÉP Zrt.-t birtokló Szinorg Zrt. passzív vagyonkezelés helyett az ingatlanfejlesztési piacon igyekszik kamatoztatni a kezelésében lévő tőkét.  Szűcs Gyula elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint ehhez nemrégiben a humán erőforrást is megerősítették, a cég legjobb gazdasági szakembereit erre a területe irányították át, és céges szintű együttműködési rendszert is kiépítettek.

Szűcs Gyula, a cégcsoport egyik fő tulajdonosa 2018 végéig a HUNÉP Zrt-t vezette, ám akkor úgy döntött, hogy az operatív munkát a hosszú évek alatt kinevelt fiatalabb kollégákra hagyja, ő maga pedig – néhány tehetséges szakemberrel közösen – az új feladatra, az aktív vagyonkezelésre koncentrál. – Felmértük, hogy Debrecen regionális szerepének erősödésével párhuzamosan folyamatosan jelennek meg igények az ingatlanfejlesztési piacon. Ezek részben lakhatási igényként, részben szálláslehetőségek bővítését, ipari-logisztikai fejlesztéseket, vagy éppen, az ipari háttér bővítését célzó igényként egyaránt jelentkeznek. Ismerve a város egészségügyben, egészségiparban betöltött szerepét, én még arra is látok esélyt, hogy záros határidőn belül akár az egészségipar részéről is igényelhetnek fejlesztői együttműködést – fogalmazott Szűcs Gyula.

A Figyelő azon kérdésére, hogy az általa körvonalazott esetleges egészségipari fejlesztői igény összefüggésben állhat-e a tervezett nemzeti oltóanyaggyárral az üzletember kifejtette: ez is felmerülhet, ám emellett számos olyan más elképzelés megvalósításához is szükség lehet ingatlanfejlesztőre, amikor az egészségügy szereplői rendelkeznek piacképes szolgáltatással, ám nem rendelkeznek a megvalósításhoz szükséges infrastrukturális háttérrel. – Amikor ezt említem, akkor nemcsak az épületre magára gondolok, hanem akár beszerzésre, eszköz biztosításra ahhoz a tevékenységhez, amit ott a jól felkészült szakemberek szolgáltatásként szeretnének végezni –  fejtette ki a cégvezető.

A cégcsoport – és elsősorban az árbevétel döntő hányadát kitermelő HUNÉP Zrt. – piaci kilátásait azonban nemcsak a Debrecenben folyamatban lévő, és a BMW-gyár építésének megkezdését követően valószínűleg fokozódó ingatlanfejlesztési és építőipari kapacitás iránti igény határozza meg. Számolniuk kell a pandémia, a COVID-19 kiváltotta gazdasági és adminisztratív hatásokkal is, amik számos kérdést felvetnek. –  Építőipari tevékenységünket a folyamatban lévő munkáknál szerencsére napi szinten nem nagyon érintette negatívan a járvány. A beruházásaink időre elkészültek, megvalósultak, és  a jelenleg  folyamatban lévők is az ütemterv szerint készülnek. Veszélyeket azonban a közeljövőre nézve igenis látok, mégpedig abban, hogy azok a döntések,  amelyek nekünk munkát, piaci lehetőséget adnak, azok mind az állami, mind a magánberuházók részéről egy kicsit lassabban, nehezebben születnek meg, mint korábban, a pályázati felhívások száma csökken. Én abban bízom, hogy mindez egy éven belül kezelhetővé válik, rövidesen meglesz a vakcina, és lecseng a pandémia okozta visszaesés, és azok a beruházások, amik célkeresztben vannak, hamarosan el fognak indulni.

A Szinorgnak, és a cégcsoport építőipari zászlóshajójának a HUNÉP-nek, meglehetősen nagy tapasztalata van abban, hogy hogyan kezelje az építőipart jellemző beruházás érzékenységet, illetve a szezonalitást, így joggal bízhat abban, hogy a mostani  helyzetben is talpon tud maradni. Jelenlegi – eddig krízisállónak bizonyult – működési modelljüket 2008-as válság idején alakították ki. A Zrt.  fizikai létszámát leépítve fővállalkozóként, mérnöki irodaként kezdtek működni, a munkavállalók pedig először önálló cégekbe kerültek ki, majd később, a saját maguk által alapított társaságokba vitték át a tevékenységüket. Szűkítették érdekeltségi területüket is:  a korábbi gyakorlatot megszüntetve nem vállaltak több száz kilométerre lévő munkákat, ehelyett Debrecen környékén erősítették jelenlétüket. – Az idő minket igazolt, ebben a modellben eredményesen tudtunk és tudunk működni, ezért ma is ez a felállás a debreceni székhelyű HUNÉP Zrt-nél és a budapesti HC Építő Kft-nél is. A Szinorg nyitott az építőipart kiszolgáló gyártás irányába is, az egyik ilyen alumínium függönyfalak-,  és nyílászárók gyártásával foglalkozó cégük nemrégiben a Külgazdasági Minisztérium által a növekedési program keretében kiírt pályázaton elnyerte a felső határt jelentő 800 ezer eurós támogatást. Ennek keretében egy új gyártócsarnokot építenek, amelybe egy teljesen új, kiemelkedően hatékony technológia telepítése történik.

Ellentétben az építőipari kivitelezésnél érzékelhető lassulással, az ingatlanfejlesztési üzletág projektjeinél nincs megtorpanás. Erről Szűcs Gyula így nyilatkozott: – Azokat a fejlesztéseket, amikről két éve döntést hoztunk, mindenképpen meg fogjuk csinálni. Ezekre a járvány semmilyen hatással nincs, haladunk bennük előre, mennek az ingatlan vásárlások a fejlesztéshez, mennek a tanulmánykészítések, mennek a tervezési munkák, és belátható időn belül az első kapavágás is meg fog történni. Ennek az az egyszerű oka, hogy ingatlanfejlesztést csak hosszú távú gondolkodással lehet csinálni, és mi mindig is hosszú távon gondolkodtunk. 

Az ingatlanfejlesztési üzletágat erősíti, hogy a  Szinorg nemrégiben szoros együttműködést épített ki a fejlesztés mellett ingatlan-bérbeadással is foglalkozó Xanga csoporttal. – Debrecenben hagyománya van az együttműködésnek: az állami, önkormányzati, felsőoktatási szereplők és a magánszféra cégei megosztják egymással azokat az információkat, amik előre viszik a folyamatokat – hangsúlyozta a cégvezető –,  de a magánszféra szereplői is akkor járnak jó úton, ha megkeresik azokat a pontokat, ahol együtt tudnak működni. Senki nem ugyanolyan erős minden területen, senki nem tud minden piaci szegmensben egyformán erős lenni.  Mi ezen elv alapján építjük együttműködéseink, és úgy látjuk, ez az elgondolás működik, partnereinknek és nekünk is hasznos.

A Szinorg irányváltása, nyitása más ingatlanpiaci szereplők felé nem teljesen előzmény nélküli. A Debrecenben megjelent külföldi befektetőkkel már korábban is együtt dolgoztak ingatlanfejlesztőként, illetve dolgoznak velük ilyen minőségben jelenleg is. Cégcsoport számára a jövő sem teljesen zsákba macska, hiszen nyilvános a Debrecen 2030 fejlesztési program, amiben az elkövetkezendő tíz évre vonatkozóan a közlekedési infrastruktúrát és a város, valamint környéke vízgazdálkodását radikálisan megújító elképzelések mellett számos nagy volumenű kulturális, illetve sportcélú beruházás is szerepel. Ezek egy része minden valószínűség szerint az ingatlanfejlesztési piacon is megjelenik.

Dombi Margit

Forrás: Figyelő